S.N. Goenka

Háttér

Korunkban Satya Narayan Goenka a Vipassana meditáció legfőbb világi tanítója.

Bár származását tekintve S.N. Goenka indiai, Myanmarban (Burmában) született és nevelkedett. Burmában töltött évei alatt jó szerencséjének köszönhetően kapcsolatba került Sayagyi U Ba Khinnel és megtanulta tőle a Vipassana technikát. Miután tanítójától tizennégy éven keresztül kapta a tanítást, S.N. Goenka 1969-ben Indiában telepedett le és elkezdte tanítani a Vipassanát. A kasztok és vallások által még mindig nagyon élesen megosztott országban Goenka tanfolyamai hamarosan emberek ezreit vonzotta a társadalom minden részéből. Ráadásul a világ különböző országaiból érkező emberek is csatlakoztak a Vipassana meditációs tanfolyamokhoz.

Közel 45 év alatt S.N. Goenka és az általa kijelölt segédtanítók emberek százezreit tanították tanfolyamokon Indiában és más országokban, Keleten és Nyugaton. Az ő irányítása alatt alapított meditációs központok Ázsiában, Európában, Amerikában, Afrikában és Ausztráliában működnek.

A Goenka által tanított technika két és fél évezreddel ezelőttre, a Buddháig vezethető vissza. A Buddha soha nem tanított felekezeti vallást; a Dhammát tanította, a megszabadulás útját, ami univerzális. Ennek a hagyománynak megfelelően S.N. Goenka megközelítése is teljesen felekezetektől független. Ezért tanítása nagy vonzerőt gyakorol a világ minden tájáról származó különböző kulturális hátterű vallásos vagy nem vallásos emberekre.

S.N. Goenka számos díjat és kitüntetést kapott élete során, beleértve a tekintélyes Padma Awards-ot India elnőkétől 2012-ben. Ez az indiai kormány által adott egyik legmagasabb civil kitüntetés.

Satya Narayan Goenka 2013 szeptemberében, 89 évesen elhunyt. Elpusztíthatatlan örökséget hagyott maga után: a Vipassana technikát, amely az emberek számára most az egész világon szélesebb körben elérhető, mint eddig bármikor.

ENSZ Béke Csúcstalálkozó

Beliefnet, Inc. Fotó

2000 nyarán S.N. Goenka, a Vipassana meditáció legfőbb tanítója, az USA-ba látogatott és a világ más spirituális vezetői mellett beszédet mondott a Millennium Világbéke Csúcstalálkozón, az Egyesült Nemzetek Szövetségének központjában, New Yorkban.

S.N. Goenka megszólítja a Béke Csúcstalálkozó résztvevőit

NEW YORK - S.N. Goenka Vipassana tanító ma az ENSZ közgyűlés nagytermében beszédet intézett az összejött küldöttekhez a Millenniumi Világbéke Csúcstalálkozón, a vallási és spirituális vezetők első ENSZ találkozóján.

S.N. Goenka beszéde, amely a Konfliktus átalakítás elnevezésű szekcióban hangzott el, amelyik a vallási harmónia, a tolerancia és a békés együttélés témáira fókuszált.

„Ahelyett, hogy az embereket az egyik szervezett vallásról a másikra térítenénk” mondta Goenka, "meg kell próbálni a szenvedésből a boldogságra áttéríteni őket, a kötelékből a megszabadulásba, kegyetlenségből az együttérzésre."

S.N. Goenka beszédét a Csúcstalálkozó délutáni szekciójában mondta el, durván kétezer küldött és megfigyelő előtt. Goenka abban a szekcióban beszélt, amelyik a CNN alapítójának, Ted Turnernek a beszéde után következett. Ted Turner a Csúcstalálkozó egyik pénzügyi támogatója.

Minthogy a Csúcstalálkozó témája a világbéke keresése volt, ennek megfelelően Goenka hangsúlyozta beszédében, hogy nem érhető el béke a világban, ha nincs béke az egyes emberekben. „Nem lehet béke a világban, ha az emberek szívében harag és gyűlölet van. Világbéke csak úgy érhető el, ha a szívekben szeretet és együttérzés van.”

A Csúcstalálkozó fontos szempontja a felekezeti konfliktusok és feszültségek csökkentése volt. Ezzel kapcsolatban Goenka azt mondta, „Ha harag és gyűlölet van belül, az ember szenvedni kezd, függetlenül attól, hogy valaki keresztény, hindu, vagy muszlim.”

Hasonlóképpen, mondta, dörgő tapsot aratva, „Akinek a szívében tiszta szeretet és könyörületesség van az a mennyországot tapasztalja magában. Ez a természet törvénye, vagy, ha valakinek jobban tetszik, Isten akarata.”

A világ főbb vallási vezetőiből álló tömegnek megfelelően azt mondta: „Fókuszáljunk a vallások azonosságaira, amik minden vallásnak a magvát adják, ami a szív tisztasága. Helyezzük mindnyájan a vallásnak erre az aspektusára a hangsúlyt és kerüljük el a konfliktusokat, amik a vallás olyan külső burkából származnak, mint a rítusok, rituálék, fesztiválok és dogmák."

Összefoglalásként Goenka Asóka uralkodó egyik sziklába vésett rendeletét idézte: „Az embernek nem szabad csupán a saját vallását tisztelnie és a másét elitélnie. Ehelyett az embernek több okból, más vallásokat is tisztelnie kell. Ezáltal a saját vallásának növekedésében segít és szolgálatot tesz mások vallásának. Ha másképp cselekszik, akkor a saját vallásának a sírját ássa és más vallásoknak is árt. Ha valaki a saját vallását tiszteli és lebecsüli a többi vallást, ezt valószínűleg vallási odaadásból teszi, azt gondolván ”dicsőíteni akarom a vallásomat”, de ez a cselekedet még súlyosabban sérti saját vallását. A megegyezés jó. Mindenki hallgassa és legyen hajlandó meghallgatni a mások által vallottakat."

Kofi Annan ENSZ főtitkár szerint a csúcstalálkozó „a világ legkiválóbb vallási és spirituális vezetőinek összejövetele egy egyesült felhívásban a békéért, amelynek kilátásai az új évezredbe lépve remélhetően javulni fognak.”

Az első ilyen jellegű ENSZ konferenciára meghívott spirituális vezetők között van Pramukh Swami a Swami Narayana Mozgalomtól, Swami Dayananda Saraswati, Swami Agniwesh, Mata Amritanandamayi Devi és Dada Wasvani valamint olyan jeles tudósok, mint Dr Karan Singh and L. M. Singhvi.

A résztvevők vallási és kulturális sokszínűségére utalva Annan azt mondta: „az ENSZ nemcsak öltönyök és szárik, de papi gallérok, apácaruhák és lámaköntösök, püspöki süvegek és egyházi fejfedők falikárpitja.”

Jóllehet Annant visszatérően kérdezték a tibeti vezető távollétéről, a kérdéseket megpróbálta a csúcstalálkozó céljához visszairányítani, ami mint mondja az, hogy „helyreállítsák a vallás jogos, békét szolgáló és békéltető szerepét – a konfliktus problémája soha nem a Biblia vagy a Tóra, vagy a Korán. Valóban, soha nem a hittel van probléma, hanem a hívekkel és, azzal ahogyan azok egymással viselkednek. Újból meg kell tanítani a híveknek a béke útját, meg kell tanítani a türelem a tolerancia útját!"

Az ENSZ főtitkár abban reménykedik, hogy mivel a Föld lakosságának 83%-a tartozik valamely formális vallási vagy spirituális hitrendszerhez, ezek a vallási vezetők képesek lesznek követőiket a béke irányába befolyásolni.

Az ENSZ reméli, hogy a konferencia a világ közösségét elmozdítja afelé, hogy - egy dokumentum szavai szerint - „felismerje spirituális potenciálját és rájöjjön, hatalmunkban áll, hogy megszüntessük az emberi brutalitás legrosszabb formáját, a háborút, valamint a háború egyik alapvető okát, a szegénységet is. Az idő megérett arra, hogy a világ spirituális vezetése szorosabban működjön együtt az ENSZ szervezetével az emberiség nyomasztó problémáinak megoldásán."

A Csúcs most csütörtökön, augusztus 31-én fejeződik be, amikor a résztvevők aláírják a Világbéke Nyilatkozatot és megalakítják a Világ Vallási és Spirituális Vezetőinek Nemzetközi Tanácsadó Testületét, amely támogatja az ENSZ és az ENSZ főritkár béketeremtő és békefenntartó törekvéseit.

„A Világ Vallási és Spirituális Vezetőinek Nemzetközi Tanácsadó Testülete célja, hogy elősegítse és erősítse az ENSZ munkáját” mondta Bawa Jain, a Világbéke Csúcstalálkozó főtitkára. „Komolyan reméljük, hogy konfliktusok esetén, a világ nagy vallási és spirituális vezetőit bevethetjük ezeken a válsághelyeken, hogy erőszakmentes megoldást keressenek a konfliktusokra.”

ENSZ beszéd

Univerzális spiritualitást a békéért, S.N. Goenka

Az alábbi beszédet S.N. Goenka 2000 augusztus 29-én, kedden intézte a Millenniumi Világbéke Csúcstalálkozó résztvevőihez az ENSZ közgyűlésének termében. Ez a beszéd teljes szövege.

Amikor sötétség uralkodik, fényre van szükség. Manapság, amikor az erőszakos konfliktusok, háborúk és vérontások oly sok gyötrelmet okoznak a világban, óriási szükség lenne békére és harmóniára. Ez hatalmas kihívást jelent a világ vallási és spirituális vezetői számára. Fogadjuk el ezt a kihívást!

Minden vallásnak van egy külső formája vagy héja, és belső lényege vagy magva. A külső héja rítusokból, rituálékból, szertartásokból, hiedelmekből, mítoszokból és doktrínákból áll. Ez vallásonként változik. De létezik egy belső mag, amely közös minden vallásban: az erkölcs és a jótékonyság, valamint a szeretettel, együttérzéssel, jóakarattal, és türelemmel teli, fegyelmezett és tiszta tudat univerzális tanítása. Ezt a közös nevezőt kellene hangsúlyozniuk a vallási vezetőknek és gyakorolniuk a követőknek. A vallások lényegének nagyobb jelentőséget adva és a felszíni tényezők iránt nagyobb toleranciát tanúsítva a konfliktusok minimalizálhatók.

Vallhassa meg és követhesse mindenki szabadon a hitét. Ezenközben azonban ügyelnie kell arra, hogy ne hanyagolja el vallása lényegének gyakorlását, ne zavarjon másokat vallásának gyakorlásában és ne ítélje el, ne becsülje le mások vallását.

A hitek különbözőségét adottnak tekintve, hogyan hidalhatjuk át a különbségeket és hogyan készíthetünk egy konkrét tervet a békéhez? A Buddha, a Megvilágosodott gyakran találkozott különböző nézetű emberekkel. Nekik mindig azt mondta: „Tegyük félre a különbségeket. Fordítsuk figyelmünket arra, amiben meg tudunk egyezni és gyakoroljuk azt! Miért veszekedjünk?” Ez a bölcs tanács máig tartja érvényességét.

Egy ősi országból jövök, amely az évezredek során a filozófia és spiritualitás rengeteg különböző iskolájának volt szülőhelye. Az erőszak elszigetelt esetei ellenére országom a békés együttélés modellje volt. 2300 évvel ezelőtt a nagy Asóka uralkodott, akinek birodalma a mai Afganisztántól egészen Bangladesig terjedt. Ez az együttérző uralkodó elrendelte, hogy a teljes birodalomban véssék kőbe rendeletét, amely kihirdeti, hogy tisztelni kell minden vallást és ennek következményeként uralkodása alatt az összes spirituális hagyomány követői biztonságban érezték magukat. Azt kérte népétől, hogy éljenek erkölcsös életet, tiszteljék szüleiket, és az időseket, és tartózkodjanak az öléstől. Intő szavai ma is érvényesek:

Az embernek nem szabad csupán a saját vallását tisztelnie és más vallásokat elutasítania. Ehelyett más vallásokat is tisztelnie kell különböző okokból. Ezáltal a saját vallásának erősítését segíti elő és ugyanakkor szolgálatot tesz mások vallásának. Ha viszont nem így tesz, azzal saját vallásának ássa a sírját, és mások vallásának is árt. Aki saját vallását tiszteli és más vallásokat elutasít, ezt teheti a vallása iránti odaadásból, azt gondolván, 'dicsőíteni fogom a vallásomat', de cselekedete saját vallását is súlyosan megsebesíti. Az egyetértés jó. Mindenki hallgassa és legyen hajlandó hallgatni a mások által vallott doktrínákat! (12-es Kő-Rendelet)

Asóka uralkodó a türelmes együttélés és a békés összefogás dicsőséges hagyományát képviseli. Kormányok és uralkodók éltetik ezt a hagyományt ma is. Egyik példája Oman nemes uralkodója, aki miközben saját vallását teljes odaadással és szorgalommal gyakorolta, területeket ajándékozott más vallások számára templomok építéséhez. Biztos vagyok abban, hogy az ilyen könyörületes kormányok és uralkodók száma világszerte tovább fog növekedni a jövőben. Ahogy a mondás tartja: „Legyenek áldottak a békét segítők, mert Isten fiainak neveztetnek.”

Több, mint világos, hogy az erőszak hívei elsősorban saját barátaikat és rokonaikat bántják. Teszik ezt türelmetlenségükkel közvetlenül, vagy közvetve, cselekedeteikkel erőszakos visszavágást provokálva. Másrészről azt mondják: „Áldottak a irgalmasok, mert kegyelmet nyernek”. Ez a természet törvénye. De nevezhetjük isteni törvénynek is. A Buddha azt mondta: „Ellenségesség nem szüntethető meg ellenségességgel, hanem csak az ellenkezőjével. Ez az örök Dharma [spirituális törvény]." Amit Indiában Dharmának neveznek, annak semmi köze a hinduizmushoz, a buddhizmushoz, dzsainizmushoz, kereszténységhez, iszlámhoz, judaizmushoz, szikh valláshoz, vagy bármilyen „izmushoz”. Egyszerű igazság, hogy mentális negativitással előbb magunkat bántjuk, mielőtt a másiknak ártanánk; és a belső negativitás eltávolításával megtaláljuk a belső békét és erősítjük a békét a világban.

A tudat békéje a világbékéért

Minden, az elnevezését megérdemlő vallás arra buzdítja követőit, hogy folytassanak morális és etikus életet, uralják az elméjüket és ápolják szívük tisztaságát. Az egyik hagyomány azt mondja, „Szeresd felebarátodat”, a másik „Béke legyen veled,” megint másik, hogy „Legyen minden lény boldog”. Akár a Bibliáról, akár a Koránról vagy a Bhagavad Gitáról van szó, az írások békét és jóakaratot kívánnak. Mahavirtől Jézusig az összes nagy vallásalapító a türelem és a béke ideálja. Mégis világunkat gyakran vallásos és felekezeti viszály mozgatja, vagy éppenséggel háború, mivel csak a vallás külső héjának tulajdonítunk jelentőséget és elhanyagoljuk a lényeget. A következmény a szeretet és az együttérzés hiánya az elmében.

Nem érhető el béke a világban, amíg az egyénekben nincsen béke. Az izgatás és a béke nem élhet együtt. A belső béke elérésének egyik módja a Vipassana vagy belátás meditáció, ami az önmegfigyelésnek és a valóság felismerésénenek egy felekezetktől független, tudományos, eredményorientált technikája. Ennek a technikának a gyakorlása az elme és a test interakciójának tapasztalati alapon való megértését eredményezi. Mindahányszor negativitás, pl. gyűlölet jelenik meg az elmében, az kellemetlen érzést hoz létre a testben. Valahányszor az elme önzetlen szeretetet, együttérzést és jóakaratot termel, az egész testet kellemes érzések árasztják el. A Vipassana gyakorlása azt is feltárja, hogy minden fizikai és szóbeli cselekedetet egy elmebeli cselekedet előz meg, amelyik meghatározza, hogy a cselekedet üdvös lesz-e vagy káros. Az elme a meghatározó. Ezért kell olyan gyakorlati technikákat találnunk, amelyek békéssé és tisztává teszik a tudatot. Az ilyen módszerek erősítik ezen csúcstalálkozón kialakított közös nyilatkozat hatásosságát.

Az ősi India két gyakorlatot adott a világnak. Az egyik a jóga: a testhelyzetek (ászanák) fizikai gyakorlatrendszere, valamint a légzéskontroll (pranayama) a test egészségének megőrzésére. A másik a Vipassana, a tudat egészségének megőrzésére szolgáló mentális gyakorlat. Ezt a két módszert bármilyen vallású emberek gyakorolhatják és gyakorolják. Ugyanakkor békében és harmóniában követhetik saját vallásukat; nincs szükség semmiféle áttérésre, ami a feszültség és a konfliktus általános forrása.

A békés társadalomhoz mind több embernek kell békésnek lennie. Vezetőkként az a felelősségünk, hogy példát mutassunk és inspirációt adjunk. Egy nagy tudású bölcs azt mondta: „Mások kiegyensúlyozatlan tudatának kiegyensúlyozásához egy kiegyensúlyozott tudat szükséges”.

Szélesebb értelemben, egy békés társadalom megtalálja az útját, hogy békében éljen természeti környezetével. Mindnyájan megértjük a természetvédelem szükségességét, meg kell állítanunk a szennyezését. De a felhalmozott elmebeli szennyeződések, a tudatlanság, a kegyetlenség vagy a mohóság megakadályozza, hogy ennek megfelelően cselekedjünk. Ezen szennyezések eltávolítása előmozdítja az emberek közötti békét, valamint a társadalom és a természet közötti kiegyensúlyozott, egészséges viszonyt. Így tudja támogatni a vallás a környezetvédelmet.

Az erőszakmentesség: a vallás definíciójának kulcsa.

A vallások között szükségszerűen vannak különbségek. Mégis az összes nagyobb vallás vezetője azzal, hogy eljött erre a Világbéke Csúcstalálkozóra, kinyilvánította, hogy tenni akar a békéért. Legyen tehát a béke az „univerzális vallás” legelső elve! Nyilvánítsuk ki együtt, hogy tartózkodni fogunk a gyilkosságtól, hogy elítéljük az erőszakot! Ösztökélem a politikai vezetőket is, hogy csatlakozzanak ehhez a nyilatkozathoz, mivel kulcsszerepük van a béke megteremtésében vagy háború okozásában. Akár csatlakoznak akár nem, legalább mi tegyünk esküt itt és most; ahelyett, hogy megbocsátanánk az erőszakot és a gyilkosságot, nyilvánítsuk ki, hogy feltétel nélkül elítéljük ezeket a tetteket, különösen a vallás nevében elkövetett erőszakot.

Bizonyos spirituális vezetőkben megvolt a bölcsesség és a bátorság, hogy a saját vallásuk nevében elkövetett erőszakot elítéljék. Különböző filozófiai és teológiai szempontok lehetnek a megbocsátás keresésével vagy a múltbéli erőszak vagy gyilkosság megbánásával kapcsolatban; de a múltban elkövetett erőszak puszta beismerésre magába foglalja, hogy az rossz volt, és nem számíthat megbocsátásra a jövőben.

Próbáljuk az ENSZ égisze alatt megfogalmazni a vallás és a spiritualitás definícióját, kiemelve az erőszakmentességet, és az erőszak valamint a gyilkosság tűrésének elutasítását. Az emberiség számára elképzelhetetlen nagyobb szerencsétlenség, mint ha elmulasztja a vallást a béke szinonimájaként definiálni. Ez a csúcstalálkozó előterjeszthetne egy koncepciót az „univerzális vallásra” vagy a „felekezetektől független spiritualitásra”, az ENSZ általi jóváhagyásra.

Biztos vagyok benne, hogy ez a csúcstalálkozó segíteni fog abban, hogy felhívja a világ figyelmét a vallás igazi céljára.

A vallás nem szétválaszt bennünket;
hanem a szív békéjét és tisztaságát tanítja.

Gratulálok ezen, történelmi csúcstalálkozó szervezőinek víziójukért és erőfeszítésükért. Gratulálok a vallási és spirituális vezetőknek,akik érettek voltak arra, hogy a kibékülésért munkálkodjanak, reményt adva az emberiségnek, hogy a vallás és a spiritualitás békés jövőhöz vezet.

Legyen minden lény elutasítástól mentes és békés!

Uralkodjon béke és harmónia!